Globális nevelés 
Szegénység. Segélyezés. Környezetszennyezés. Járványok. Ezek olyan társadalmi-gazdasági-környezeti problémák, amelyeknek a következményeit mi is tapasztaljuk. Azonban mennyire vagyunk tudatában ezen kihívásoknak? Mennyire ismerjük a részleteket?
Ön tudta-e, hogy
- a világ népességének 80 százaléka él fejlődő országban?
- a világon 1 milliárd ember él extrém szegénységben, azaz napi 1,90 dollárnál kevesebb jövedelmük van?
- évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, ami kb. 7.500 millió db 0,5 literes palacknak felel meg, amihez évente nagyjából 3.750 millió (naponta 10,2 millió) liter kólát szükséges elfogyasztani?
- a kínai környezetszennyezés (CO2-kibocsátás) 13%-a olyan termékek gyártásából származik, amit más országok számára állít elő? Indiában ugyanez az arány 20%.
- Magyarország 2017-ben közel 150 millió dollárt fordított segélyezésre (Törökország, Laosz és Kína a leginkább támogatott országok)? Ez a magyar bruttó nemzeti jövedelem 0,1%-a.
- a magyar segély kb. 3%-a megy afrikai országokba?
- több, mint 11.000 ember halt meg a 2014-2016 közötti afrikai Ebola-járványban?
- az Európai Unió 2015-öt a fejlesztés évének deklarálta?
Ezek az adatok felhívják arra is a figyelmet, hogy a globális kihívásokat már nem lehet megkerülni, valóban világméretűvé váltak. Közvetve vagy közvetlenül Ön is megtapasztalhatta például a szegénységből eredő, globálissá váló kihívásokat (pl. járványok, háborúk, migráció).
A globális nevelés célja a globális (holisztikus) szemlélet kialakítása, globális és lokális felelősségvállalás ösztönzése. A globális nevelés általában az alábbi területeket érinti:
- Fenntartható Fejlődési Célok
- méltányos kereskedelem (fair trade)
- szegénység
- fenntarthatóság
- egyenlőtlenség
- klímaváltozás
- globális érzékenység
- egyéb globális, regionális, helyi (környezeti-társadalmi) problémák iránti érzékenység, felelősség növelése
A globális kihívásokkal kapcsolatos érzékenység és tudatosság fejlesztése aktuális, e problémák elől nem futhatunk el. Például egy 2018-as Eurobarometer felmérése szerint a megkérdezett magyarok mindössze 43%-a tartja azt fontosnak, hogy a magyar kormány prioritásként kezelje a fejlődő országokban lévő szegénységet. Ezzel az eredménnyel az EU-tagok között az utolsó harmadba tartozunk. A megkérdezett magyarok 79%-a úgy nyilatkozott, hogy a fejlődő országok megsegítésébe nem kapcsolódott be (bár viszonylag fontosnak tartja), csak 10%-uk gondolja át tudatosan, hogy milyen terméket vesz (pl. fair trade), és mindössze 4% válaszolt úgy, hogy önkéntes munkát végez vagy digitális kampányhoz járul hozzá.